Telített vagy telítetlen?

 

A zsiradékok jelentős energia-forrásként szerepelnek ételeinkben. Magyarország népességének nagy része a szükséges zsiradékot húsok, pástétomok, szalonnák, majd a süteményekben található zsírok formájában veszi magához. Ez nem mondható optimálisnak, és minden bizonnyal ezek mennyisége több, mint a napi kalória-igény maximum 30%-a.

 Bizonyára hallottunk már a zsírok kétféle fajtájáról: telített, és telítetlen zsírról, de biztos, hogy el tudjuk különíteni őket, és felismerjük-e élelmiszereinkben azokat?

De mitől telített, vagy telítetlen a zsír? A zsiradékok zsírsavakból állnak, melyek kémiai kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ezeknek a kémiai kötéseknek a minőségétől függ, hogy a kiszemelt zsír melyik csoportba tartozik. Vannak olyan zsírfélék, melyek zsírmolekulái egyszeres kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ezek a telített zsírok, és általánosan elmondható róluk, hogy jelentősen károsítják a szív-keringési rendszert (elsősorban azért, mert jóval többet fogyasztunk belőlük a kelleténél). Ez felelős a magas koleszterinszintért, a túlsúlyért, érelzáródásért. Leginkább az állati eredetű zsiradékok tartoznak ide, valamint a növényi eredetű pálmazsír, és kókusz-zsír. Rejtett formában előfordulnak pl. a húskészítményekben, de a kemény sajtokban is. Jellemzőjük, hogy szobahőmérsékleten is szilárd halmazállapotúak. Alapból nem volna velük olyan nagy gond, ha betartanánk az optimális arányt, 1:3 a telített és telítetlen zsírsavak fogyasztásából. Sajnos manapság kb. 20:1 arány jellemző, és ez jelenti a legnagyobb problémát. Ráadásul a telített zsírok kétszer olyan erős koleszterinszint-növelő hatással bírnak a telítetlen zsírok csökkentő hatásával szemben.

 

A telítetlen zsírsavak kémiai kötései között legalább egy kettős kötést találunk – egyszeresen telítetlen zsírok-, de akadnak olyanok is, melyek kettő, vagy még több kettős kötéssel rendelkeznek –többszörösen telítetlen zsírok-. 

 

 

 

 

 

Általában a hidegen sajtolt növényi olajok, és a halolaj bír ilyen kémiai kötéssel. A telítetlen zsírok segítenek leoldani az érfalakról a lerakódást, csökkentik a koleszterin-szintet, vagyis általában ellentétesen működnek a telített zsírok egészségkárosító hatásaival szemben. A legegészségesebb képviselői az olíva-, lenmag-, repceolaj, illetve az olajos magvak: dió, mogyoró. Meglepő módon a gyümölcsök, és zöldségek is tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírokat, különösen a bogyós termésűek héjában találunk sokat (alma, körtefélék…)

Összességében elmondható, hogy nagyon jót teszünk szervezetünknek azzal, ha igyekszünk radikálisan átalakítani zsírfogyasztásunkat, és a fogyasztási arányt a telítetlen –cisz- zsírok oldalára billentjük.